1. rész

Sziasztok!! A nevem Hanna Parker és 19 éves vagyok. Imádok focizni... szinte minden nap kimegyek a pályára és rugdalom a labdát. A fociba öntöm az örömömet ls szomorúságomat is. Kb 10 éves koromtótól vonz ez a sport. Azóta nem untam meg és nem is fogom. Apám (meghalt) mindig azt akarta hogy kosarazzak. De nem tetszett, úgy érzem hogy az nem az én világom.
A többi lány mindig ki zárt a stílusom miatt. mert én túl fiús vagyok.. nem olyan csajos mint ők. Volt egyszer egy fiú haverom akivel mindig együtt fociztam. Neymar a neve, Brazil válogatott és a Barcelona csapatban játszik. 8 éve nem láttam, ha meglátna biztos nem jutnék eszébe de én rögtön emlékeznék rá. Az arcát nem tudom elfelejteni.
De a lényegre térbe 2 hónapja járok Cristiano Ronaldoval. Nagyon rendes srác de nem tudom úgy szeretni mint ahogy ő szeret engem.

20:25 van és én ülök a kanapén. Pattogatott kukorica mellettem és kapcsolgatom a tévét. Hirtelen Ronaldo jön be aki épp félmeztelen mert most zohanyzott. Lehuppan mellém a kanapéra.
- Mit csinálsz drágám? -érdeklődik.
- Semmit csak megöl az unalom! -mondom flegmán.
- 1 hét és meccsem lesz! -mondja Ronaldo.
- És milyen meccsed lesz!
-  Hát Real és Barca! Visszavágunk a nyomorultaknak! -nevet fel. Én pedig meglepetten kapom fel a fejem.
- Mért nyomorultak? -kérdezem.
- Te is tudod hogy a Barca és a Real ősi ellenség! És mi nem szerethetjük egymást!
- Ennyire utálod őket?
- Még szép! majd ne félj... Bevágok majd sok gólt a kapujukba. hiszen már 3 hete készülünk erre a meccsre, és nagyon jó trükkjeink vannak ellenük.
- Értem..
- Úgyis mi nyerünk! -jelenti ki. ronaldo nagyon elvan szállva magától. Ezt az egyet utálom benne.... mindig azt hiszi hogy ő a legjobb. Igaz hogy jól focizik de mindig azt hiszi hogy az van amit ő akar. Mellesleg sose szerettem a Real Madridot. Csak el kell játszanom hogy szeretem őket.
Gyerek korom óta vérbeli Barca rajongó vagyok. Sose szégyelltem kimondani.
- Valami baj van? -kérdezi.
- Ja semmi...... lefekszem aludni.. álmos vagyok!!!

*Reggel 10:35*
Felkeltem pihe puha ágyból. Arra keltem fel hogy a meleg napsugár világítja meg az arcomat. a madarak énekét hallom... és a fák susogását.
Ronaldo ott fekszik mellette. Nem is tudom minek járok vele ha nem szeretem.
Kikeltem az ágyból és megmosakodtam. Elintéztem magam és kimentem focizni a pályára.
Mikor dekázom oda jön hozzám egy fiú. Ismerős az arca...
- Szia mi a neved? Én Neymar Jr vagyok! -mikor ezt kimondta én nem maradtam ott. Elfutottam.. úgy szaladtam ahogy a lábaim bírták. Neymar? csak beképzeled.
Hazamegyek és Ronaldo áll előttem.
- Te meg hol a francba voltál engedély nélkül? -kérdezte.
- Semmi közöd hozzá! -válaszoltam.
- Már hogy ne lenne? szóval mond.
- Fociztam. Nem látszik rajtam? -kérdeztem.
-